BALAZSITS ISTVÁN

KÉZ A KÉZBEN

/Első közlés/

Álmatlan éjszaka

keresem a kezedet,

megnyugodva érzem

a forró testedet.

Kinn a telihold néz

hideg magányában,

napfényt szelídítő

asszonyi arcával.

Elalszom végre,

magamat álmodom,

gyermek vagyok még,

kezed után vágyom.

Hajnalban riadok fel,

még fogom a kezedet,

el nem engedném

azt a sok-sok évet.

Ha majd meghalok,

akkor is érezned kell,

hogy én még mindig

őrizem a kezedet.

Csillagok ragyognak,

benéznek az ablakon,

az a legfényesebb,

tudd, hogy én vagyok.

2021

MÉSZÁROSNÉ GÁRDOSI GABRIELLA

Shiliuziling vers

/Első közlés/

Szép

percekbe szőtt emlékkép

Lelkünkben

él e tükörkép.

Kéz

érintésével becéz

Tüzet gyújt

szerelmet idéz.

Szív

benned, ha dobban és hív

Ölelj át,

ne kételkedj, csak bízz!

Csend

lelkedből lelkembe csen

Csöpp mézet

oldódunk odabenn.

Csók

vallomás, ajkamnak bók

Vágyízű

beleborzongok.

Vágy

kisütött a Nap, oly lágy

Csókolj még

tekinteteddel imádj!

Mi

küldetésünk isteni

Te meg én

örökké szeretni.

2021

TÓTH TEODÓRA

EGYÜTT...

Első közlés

Két karoddal úgy ölelj, ha még néha zuhanok, lelkeddel úgy érints meg, ha a csendet választom, kezeddel úgy tarts engem, mint akit már soha el nem engedsz.

Két szemeddel úgy nézz rám, ha sötétben tapogatózom, szíveddel szenvedélyesen szeress, tudod úgy igazán, légy te a fény minden borús nappalom egén.

Hangod bársonyával úgy érints, gyógyult sebeimre csendből fonj díszes koszorút. Akkor én két karommal szorosan úgy ölellek, lelkemmel lágyan megérintelek, kezedet soha el nem engedem. Napjaidat két szememmel mosollyá varázsolom, szívem mélyéről szólítalak, szerelmes hangomat úgy ezer hang közül biztosan felismered...

Karod, karommal összefonódva, az élet tengerén ringatózva, szívünk titkos vágya teljesül: együtt vagyunk már mindörökre...

2021

TÓTH TEODÓRA

ADD NEKEM

Add nekem kérlek a szívedet

nálam biztosan jó helyen lesz

mindentől óvom, féltőn vigyázom.

Add nekem kérlek a lelkedet

őszinte esdeklésem csendes

talán reménytelen, hangtalan.

Add nekem kérlek a testedet

zord hajnalon fázón reszketve,

szelíd melegséggel magamra öltöm.

Add nekem kérlek a gondolatodat,

szeretet szálakkal fonlak magamhoz

örökké velem vagy, el soha nem engedlek.

Add nekem kérlek a kincseidet,

hidd el megőrzöm legféltettebb titkaidat,

nyugodt lehetsz szívembe zárom őket.

Majd ha így teszel Kedves, tudod, akkor könnyen megérted, mindig annyit adhatsz magadból amennyi Te magad is vagy...

2021

SZÉCSÉNYI CSILLA

VALLOMÁS

/Első közlés/

Csöndbe burkolózott a létem,

benne rezegnek furcsa képek, ÉN-ek.

Ezernyi sötétkék ajtóm tárul most elébed,

lüktető vágyaim árnyai suhannak át rajta

megérintenélek...

Vágylak érinteni, mert már nem elég a szó,

karjaid közt lennék társad, támaszod,

életcseppként egy korty szomjoltó.

Lennék a végtelen körforgásban

egy puha szőnyeg, ahová a világ zajától

elmenekülhetsz...

Lelkemből hófehér ruhát

bizalomból neked szőttem,

víztiszta érzésekkel körbetekertem.

E bársonyos lepellel borítanám be lelked,

s odaadnám mellé életemet

ha kéred...

2021

SZÉCSÉNYI CSILLA

ÉDES ÜZENET

/Első közlés/

Kacagó hópelyhek táncoltak rá

reggel a fagyos arcomra,

egyike üzenet hozott valakitől

szíve titkát belé csomagolva.

A fehér, pici kristály levélke

igaz érzésekkel volt felékesítve,

egy szót csengett-csilingelt kedvesen:

Szeretlek, szeretlek, szeretlek.

Szívem melegétől nyomban

elillant az édes üzenet,

a fátyolos levegőbe mosolyogva énekeltem:

én is szeretlek, szeretlek, szeretlek.

2021

GÁLL JÚLIA

ÉLETÜNK TÁNCA

/Első közlés/

Fiatalság bolondság

mondjuk sokan,

szerintem ez így

rendben is van,

nem féltünk a magastól

sem a mélytől

főleg ha két kezed

fogott féltőn.

Mikor megismertelek

nap sem sütött

de szívünkben

ízott a szerelem

boldogság volt

tagadhatatlan

táncoltunk a szürke

alkonyatban.

Alattunk a büszke

hegytető,

fölöttünk az ég,

a nagy jövő,

milyénk volt az

egész világ

egy gyönyörűséges

Tündérország.

Azóta ezerszer

visszajárunk,

felidézve végtelen

boldogságunk

a bérceken eljárjuk

szívünk táncát

dalunkat a völgyek

visszhangozzák.

2021

HORVÁTH - TÓTH ÉVA

MÍG SZERETLEK...

/Első közlés/

Csak állok a zsengén

zsizsegő tavaszban,

térdig ér a napfény,

az ébredés cirógat,

nyakam hajlatába

csókot lehel a hajnal.

Szememet lehunyom

- megint rád gondolok -,

hagyom, hogy hajamba

puha kócokat súgjon

a szél testetlen ajka

és az emlékeimet

rólad összeborzolja.

Ruhám ráncaiba

virágok illatát szórják

az égig érő fák,

a lengedező hintán

a tegnap kacarász

és tenyerembe hullajt

egy ismerős trillát az ág.

Látom, hogy szárnyra kelnek

a gondolatok terólad,

s messze szállnak,

hol ágról-ágra,

hol fel az égig,

túl a Földön is,

egészen a galaxis

rejtett kis zugáig,

elreppennek... el, tova.

De mindig visszatérnek,

le a földre, le a fákig,

ide le, tehozzád-ig,

mert sem az erő,

sem a szél nem,

csak a szív lüktetése,

ami egyre hajtja őket

és a szárnyak,

míg szeretlek

mindig rád találnak.

2021

HORVÁTH - TÓTH ÉVA

ÉRINTÉSEK

/Első közlés/

Éreznem kell a lebbenő percben

tested melegét, bőröd illatát.

Tenyered simítsd tenyeremhez,

ölelj, mint álmokat az éjszakák!

Forró sóhajodat gyöngéden

hullajtsd nyakam hajlatába,

ahogy hajam omlik a szélben,

legyél rajtam pajkos csiklandás!

Ujjaid begyén buja mámort

hints pőreségemen szerteszét,

mint mennybolt a nyári záport,

s halld lüktetéseim lágy neszét!

Öled vezesd el ölemhez,

mohó szomjad csókold számra,

testem olvaszd fel testedben,

mártózz meg szemem sugarában!

Vessen hullámokat bennünk a kéj,

lebegjünk gyönyörünk tavában,

s mikor ereinkben lassul a vér,

mint két pihe, bújjunk meg egymásban...

SOMOGYI JUDIT

EMLÉKEK

/Első közlés/

Emlékszel kedvesem?

Árvalányhajat fújt a szél, én Bogáncsot dobtam a hajadba, a réten szaladtunk, vágtáztunk kacagva.

Csókunk időtlenné ért, lelkünk testünk hagyta,

érjen be az a lázas csoda.

Ott, akkor tanunk volt a föld s az ég.

Azóta a kezed kezemben,

én nem engedtem, nem engedem el soha..

Ölelésem is ugyan az maradt,

szememben te vagy a legszebb

az örökké nem csupán szavak.

Emlékszel kedvesem?

Nincs olyan, hogy egyedül.

Mindkettőnk lelke ott belül még fiatal csoda.

Mert a játszmát nem adjuk fel, nem lehet.

Te a kezem, én a kezed nem engedjük el soha.

***

Hamvadó létünk

szívem szép takaróját

lelked hímezte

2021

TAMÁS ANDREA

ÚJ TAVASZ

/Első közlés/

Olvad a jég a tavon,

felpörögnek a napok,

kifagy a megfagyott csobogás,

hevesen lüktet a dobogás.

Ébred az élet a tájon,

remény reszket hóvirágon,

csöpög a jégcsap az ereszen,

újra turbékol a szerelem.

2021

MOLNÁR GÁL IRÉN

FÉNYMÁGLYÁN

/Első közlés/

Látom megnyílni

négy égtáj kapuját,

felzengnek kristályorgonák,

angyalok érkeznek

kezükben szerelem-virág,

szívünk érintik

gyújtják kanócát...

ne félj!

néma űr alattunk,

de ha fénybevont

arcod szivárványa

arcomon s érint kezed,

nem verhet sötét;

vérünk forró áramán a vágy

fénymáglyán tűzmadár.

2021

MOLNÁR GÁL IRÉN

GYÉMÁNT PERMETEG

Renga vers

(Első közlés)

Szerelem ha kel,

idő s tér fölött szárnyal

anyag nem köti...

anyag nem köti,

tér be nem zárja,csókja

zsarátnok; éget...

zsarátnok; éget

csillagok magasába

röpíti szíved...

röpíti szíved,

szemeden szivárványa

gyémánt permeteg...

gyémánt permeteg,

lelkedre hulló álom

fénye átölel...

2021

GYERGYÓI EDIT

EGYMÁSÉRT

/Első közlés/

Kezed kezemben mély, aranyló,

biztonságot nyújtó védelem,

Szemem szemedben kék, tiszta tó,

Szívem hűségével szüntelen.

Isten áldásával köttetik,

ujjunkon gyűrűnk örök pecsét,

Arcunk egymás fényében fürdik,

ezt nem tépheti már senki szét.

2021

DEÁK ÉVA

CSILLAGOM

csendben künn az éjszakában

csillagomra rátaláltam

csillagokba írva vagyon

te lész' párom az utamon

milyen szép is a szerelem

csillag ragyog két szemeden

szíved nekem meleg fészek

forró csókodtól elégek

jöjj kedves ne várass engem

vérem lüktet hevesebben

ezüst hold is azt dalolja

édes a szerelem útja

sóhaj száll az esti szélben

csillagporos égi fényben

csillagomra rátaláltam

csendben künn az éjszakában

URBÁN - SZABÓ BÉLA

HITVALLÁS A SZERELEMÉRT

Minden a véletlen műve volt, de amikor azon a délelőttön fölhívtalak, tudtam, hogy elrendeltetett.

Hallottam a hangod és ennyi elég volt.

Akkortól nem felejtelek.

Mindig velem voltál, mikor ébren voltam, mikor álmodok.

Leginkább mikor tudattalan vagyok.

Nemhiába, születtem, ezért születtem.

Körülötted forog minden.

Távolodok, közelítek, de mindig te vagy a középpontban, ébren is álmodlak, veled szédülök.

Érzéseimbe bezárva most hallgatok, megfogadtam, nem szólok, szerelmes szavakat nem mormolok.

Még ha néma is vagyok, mindenki tudja, szerelmes szerelmed vagyok.

Örök szerelmed, amíg van bennem lélegzet.

És nem számít, hányszor születsz, hányszor születek.

SZAKÁLYNÉ NAGY IRÉN

MINDEN ESTE VALENTIN

Vattacukor

Felhő-ágyam

Szirmaimmal

Megvetem,

Valentin-nap

Szeretetét

Napjaimban

Éltetem.

Színes, szirmos

Paplanommal

Átölelem

Testedet,

Kebleim közt

Lehajthatod

Gondterhelt

Fejedet.

Elhullajtott

Szirmaimmal

Táplálom a

Szívedet,

Szóvirágom

Harmat-cseppje

Megitatja

Lelkedet.

Minden este

Forró csókkal

Hazavárlak

Kedvesem,

Vattacukor

Felhő-ágyam

Vágy őrzője

Hűségem.

SZAKÁLYNÉ NAGY IRÉN

VALENTIN - NAP

Szeretem

Az élet minden pillanatát érezni és átélni

Azzal, akit szeretek,

Szeretem

A szívét várni, megszerezni és megtartani

Annak, akit szeretek.

Szeretem

Az időt bekeríteni, marasztalni és múlatni

Azzal, akit szeretek,

Szeretem

Az áldozatot meghozni, s a javára lemondani

Annak, akit szeretek.

Szeretem

Az utakat bejárni, robogni és szárnyalni

Azzal, akit szeretek,

Szeretem

A szavaimat érzéseivel, gondolataival összeforrasztani

Annak, akit szeretek,

Szeretem

EGERSZEGI ÉVI

EGY PERCET KÉREK

Tudsz majd rám egy kis időt szánni?

Szeretnék Veled együtt kacarászni.

Pillangót kergetni a tarka mezőn,

együtt izgulni a repülőn.

Domboldalról lehömpölyögni,

két oldaláról egy virslit enni,

közös pohárból szívószállal inni,

szorítva kezünk egy jó filmet nézni.

Elég, ha egy percre hallhatom hangodat,

mi hónapokig kitartva feledteti búmat,

csak egyetlen fényképet kérek Tőled én,

hadd nézegessem, ha elhagy a remény.

Nem kérek órákat, csak néhány percet,

mi ha eszembe jut, mind visszanevet,

az sem baj, ha sosem látlak többé,

de ha eszembe jutsz, nem válsz soha köddé.

EGERSZEGI ÉVI

ÖRÖKLÉT

Mikor minden veszni látszott,

hoztál nekem szép virágot,

bíztató szemekkel nyújtottad át,

hirtelen megszűnt a világ.

Belesúgtad a fülembe,

hidd el semmi nincs még veszve,

amíg szívünk együtt dobban,

lelkünk újra lángra lobban.

Fájdalmadat enyhítettem,

habár sokszor nem volt kedvem

mosolyt csalni az arcomra,

miközben lelkem dúlt dacolva.

Te s a világ, úgy éreztem

összefogtatok ellenem,

akkor nem láttam semmi mást,

csak egy lassú hervadást.

Szép szavakkal, mosolyoddal,

szívemhez ért hajnalokkal

feledtetted bánatom,

maradj örökre támaszom.

MARKOVITY RADMILA

BÁCSKAI SZERELEM

Bácskai titokzatos magas ég,

alatta dobog két szerelmes szív,

érzelmi síkon röpül a gondolat,

test ritmusa vidám dalra fakad.

Érzékien simogat két gyengéd kéz,

csodásan csillog a szempilla alatti hév,

bűvösen hangzik a tücsökhegedű,

mesésen járja táncát tó vizén a szellő.

Gerle szárnyán szállj, szállj szerelem,

a fáradtságról ne tudj semmit sem,

altasd és ébreszd az e világi életet,

gyógyírként örökké legyen millió kezed.

MARKOVITY RADMILA

AZ ÖRÖK

Ifjúság- szította szerelem

ma fátyolba rejtve él bennem.

Félrelebben a lelki függöny,

távol lobban, izzik az örök.

Öröknek erejéből

vörösen csapnak

égig a perzselő lángok.

Izzadságcseppek köteléke

testről testre fonódik,

forró tenyér után jön csók,

sóhaj, mézédes sikoly.

Fény szűrődik át a

végtelen hallhatatlanon.

Ifjúság- szította szerelem

ma fátyolba rejtve él bennem.

Rám mosolyog, és

fogja a kezem.

KINCSES JÁNOS

TÍZSOROS+

Hadd igyak a tekintedből

Hadd lakjam jól szavaiddal

Hadd szelídüljek meg érintésedtől

Hadd szédüljek a mosolyodtól

Hadd osztozzam a gondolataidban

Hadd álmodjam az álmaidat

Hadd fészkelődjem a vágyaidba

Hadd legyek otthon a szívedben

És ha a közeledben megperzselődtem Enyhet hadd leljek hamvas ajkaid

Hűs forrásvizénél

ZSATKOVICS EDIT

tobzódj csak öröm

édes mámor örök légy

duett csak Veled

carpe diem tánc

szédült nászforgás villám

hej virág virág

tiszavirág kedvesem

kérészéletem forgasd

Ha

lepke

lehetnék

vizen járva

repülnék hozzád

A

Napot

felrakom

hozzád vágyva

madárkám repülj

Ha

volna

még jövőnk

szívvirágot

raknék kapudra

Ti

emlék

fréziák

régi tavasz

üzented: szeretsz

PAPP KINGA

CSODA

Napsugár ki

tavasszal rügyeket

csal elő, lágyan

símogatva, fáknak

gallyait, térdre

omlok előtted.

Vagy, lenge szellő

virágok hálája.

Keserű, fájó érzés,

rózsaszín szellő,

mézédes áhítat..

Karolj át örökre,

szívem dobogjon,

csodálatos énedben!

Lelkem adom neked,

bizalmadat kérve...

Benned, mi zajlik?

Csak remélni hiszem,

hogy viszonzást

tőled, én gyengéden,

őszintén kaphatok.

Szerelmem oly erős,

áttör falakat, legyőz

károgó ajkakat,

talán a halált is

távolra rettenti!

Lelkemből kivánom,

érezd összefonódó,

mélység csodáját!

Menjünk barackfának

pompával virágzó,

szerelemmel átitatott

lombjai alá, alázattal!

Én hívlak téged,

érzed-e, szerelembe

öntött szeretetem?

A Föld íly érzelemmel,

kevés alkalommal

lep meg, kegyesen!

Vigyázzunk e csodára!

JURISIN SZŐKE MARGIT

VAN EGY CSODÁS VILÁG

Van egy csodás világ,

a szerelem világa.

Abban egy tenger,

az érzések tengere.

A felhőket mámorként ismerik,

a szelet pedig vágynak nevezik.

Enyhe szellő fújdogál,

kicsiny hullámokat formál.

Vihar készül,

a szél élénkül.

Tombol féktelenül!

Tör-zúz, csavar, cibál,

óriási hullámokat, felhőkig dobál.

A felhő, mint a selyemfátyol,

a legmagasabb hullám hegyén landol.

Elvonul a vihar,

elcsitulnak a hullámok,

a tenger is megnyugszik.

A tükörsima vízen,

a felhő tovaúszik nesztelen.

Jöjj, kedvesem,

oda vigyél engem!

2016

JURISIN SZŐKE MARGIT

CSAKIS TE

Mi tesz boldoggá?

Egy gyönyörű, mosolygós szempár,

amely ha enyémmel találkozik,

a titkos álmom valóra válik.

Mi tesz boldoggá?

Szépen csengő, bársonyos hang,

amely elbűvölni képes engem,

imádattal hallgatnám szüntelen.

Mi tesz boldoggá?

Ölelésre mindig kész két kar,

amely, ha kell, erős és felemel,

ám gyöngéden ölel szerelemmel.

Mi tesz boldoggá?

Csókos ajkak, melyek bennem

minden érzést lángra lobbantanak,

s érzelmek világába juttatnak.

Ki tesz boldoggá?

Te, aki csak engem szeretsz,

mert mindezt csak tetőled kaphatom,

és osztani csak veled óhajtom!

2016

DOBAI DÁVIDNÉ BAJNÓCZI PIROSKA

ZSONGÁS

Mint ahogy a zsenge rügy tavaszi szellőben

Úgy nyílik bontakozva szerelmünk kettőnkben

Az első nagy zsongás, eget rengető bongás

Világ vészből szirom virágzásba csapongás

Dobban a húr, remeg az ujj s vele pendül a kéz

Remegve egy (fr)is(s)mert érzés finoman hozzád ér

Csillagok szállnak gyémánt ragyogással a szemekbe

S felvillannak egymáshoz, egymásért a hegyekbe

Hív a pezsdítő megnyugvás, illatod maga a selyem napsugár

Reszket a bőröm, el ne illanjon a mosolygó simítás

Szemeidben azúrkék égbolton lovagol az önfeledtség

Végtelen tengerbe fejest ugrik a meggörbült szögletesség

Várom a hajnalt, távolban ébredjek napkeltéddel

Az éjt, mikor dunnám alatt velem szunnyad az álmod

S csak arra kérlek legyél, együtt csendülve maradok

Kalandos útjaidon a végtelenben csatangolok

DOBAI DÁVIDNÉ

VELED

Ha kérhetnék

Megkövülnék

Időmmel teredben

Perzselő szemedben

Együtt szűnnénk.

Ha kérhetnék

Maradna a pillanat

Sirályként őriznénk

Taposatlan utakon

Vakon vinnénk.

Ha kérhetnék

Nem lenne kérdés,

Zizzent menekülés.

Remegve hozzád érnék

Mintha észre se vennéd.

Ha kérhetnék

Többször nem kérnék.

VITOS IRÉN

SÉTA

Kezem a kezedben,

lábaink sétálnak,

vonásaid lopom,

szívek kalapálnak.

Mosoly rezdülésed,

szívemen simogat,

csillagokba mártva,

ragyognak a szavak.

Ha egy pillantásod,

lelkemen eltalál,

nem hajolok már el,

mély mámora átjár.

Csend ül a fák alá,

Hold reszketve hallgat,

hajlik az ölelés,

megérett pillanat.

VITOS IRÉN

FORDULJ FELÉM

Fordulj felém, amikor reggel hazatérsz,

Lesem a kaput, amikor végre betérsz,

Fülem már minden kis apró neszre figyel,

Lélegzetem lelassul, a szívem úgy ver!

Fordulj felém, amikor fájó bánat ér,

Lelkem gyógyulást csak a tiedtől remél,

Csókold le könnyeim forró ajkaiddal,

Vigasztalj féltőn, a szerető szavaiddal.

Fordulj felém, amikor leszáll az este,

Kedvem egész nap a kedvedet kereste,

Engedd, hogy a kezem a kezedbe fúrjam,

És mindkét arcodat pirosra csókoljam.

Fordulj felém, amikor ma mellém fekszel,

Simogasd az arcom mosolygó szemeddel,

Lehelj rám csókot, mielőtt még elalszol,

S bújj közelebb, ha már a lámpa lekapcsol.

RODOSTÓI KAKUK

RÁD GONDOLOK SZAKADATLAN

Emlékszel?

A réten száz színű virág,

Nap bőven mérte sugarát.

Színek versenyeztek virág illatával,

Madarak éneke ember mosolyával.

Hajnali karének esti muzsikával,

Hegyek szerelmese vizek vándorával.

Közeli grill-parti óceán partjával,

Bús barlangok mélye felhők utasával.

Jó a jobbal, szép a szebbel,

Fent a lenttel, zaj a csenddel,

Szín a színnel, színesebbel ...

S a réten száz színű virág ...

RODOSTÓI KAKUK

MINT KRISTÁLY - TISZTÁN INDULÓ HAJNAL

Add nekem ma minden derengő fényedet,

Add, hogy kristály - tisztán egy legyek veled.

Add, hogy legyen napom homályból fénylő drága kő,

Mely a szürkeségből vergődő szeretetben tör elő.

A hajnal csöndje csörgedezik, mint hűs patak csendesen,

S a hajnal pírját elfeledve

Indulok a fény felé, mint rendesen.

KRISTÓFNÉ VIDÓK MARGIT

ÖRÖK SZERELEM

Múlt ködéből felvillanó emlék,

alkonyi fény játszott a tó tükrén,

hullámokon repült a képzelet,

és akkor megláttalak tégedet.

Szemedben gyúltak kis szikrafények,

csak néztelek enyhe remegéssel,

arcomra gödröket gyűrt mosolyod,

ez a véletlen örömet hozott.

Kezedbe fogtad remegő kezem,

bárki láthatta csillogó szemem,

a legszebb érzés, mit megélhetünk,

történhet, bármi együtt lélegzünk.

Ezer kis örvény kavarog bennem,

megtalált álmom sosem engedem,

nézd a hattyúpárt, táncuk a válasz,

szemükben lobog a hűség lángja.

Azon az andalító szép estén,

megértettem, igazán szerettél,

már tudom mi az örök szerelem,

párban ébredni kócos reggelen.

Várlak...

midőn csillagok fakón izzanak,

mikor a szél légiesen könnyed,

és megállni látszik a pillanat.

Körülöttem jéghideg a világ,

kelő Nap melege, még messze jár,

álmokat kerget alvó délibáb,

e világ téged mosolyommal vár.

Siess, kérlek!- takarj be, mert fázom,

melegíts fel ölelő karoddal,

reményként érkezzél,- fénysugáron,

ott várlak, hol a fák ránk hajolnak.

KRISTÓFNÉ VIDÓK MARGIT

ÉRINTÉSED ÉRZEM

Árnyakba olvadó, halkuló zajok,

a szürkeségben bíbor nap andalog,

rózsafényű alkonyt rejt a fák lombja,

süvöltő szél felel a fájdalomra.

Érintésed érzem - szenvedély lángol,

feltörő emlék újra hozzád láncol,

zafírkék égre felhők fátyla borul,

kóborló szívem itt marad zálogul.

Csalogat újra a fénylő messzeség,

átkarol kezed - jó ez a csendesség,

selymes bőröd simogat, elvarázsol,

csak téged nézlek, nem a gyertyalángot.

BUDAI ORSOLYA

LEHUNYT PILLÁK VÁGYSZŐTTESÉN

Borvörös mámorban ébredtem,

izzott a hajnal sejtelmes csendje -

csókod ízét még ajkamra mímelem,

édes cseppjei simulnak keblemre.

Álmomban itt járt a buja nyár,

pipacsok rózsálltak a kósza réteken,

ajkaddal éhed csillapítottad bőrömön,

s fűszálak pirultak szenvedélyeden.

Oh, merre jársz, Te kóborló kábulat,

hisz testemben a szerelem muzsikál!

Jöjj, éberen csitítsd e forró pillanatot -

szomjamat oltja ez isteni pohár!

2021

BUDAI ORSOLYA

AZ LESZEK NEKED...

Az leszek, mit lelked óhajt,

mi egykor elterveztetett.

Leszek lombod, virágod,

leszek párnád, vánkosod,

leszek hajnalcsillag utadon,

leszek szerelmed, s hited...

Az leszek Neked, kit vártál,

ki felszabadítja szerelmet

szomjazó szíved.

Az leszek Neked...

Leszek égi üzenet, tiszta,

leszek fényes napsugár,

mi beragyogja fáradt arcod.

Leszek gondolat, mely játszik,

gyermeki bájjal enyhet,

megnyugvást, békét ad.

Én leszek a Hold, és a Csillagok,

kik óvón vigyázzák álmod,

leszek fészek, otthonod,

az leszek Neked, mire szíved,

mire lelked vágyott...

Leszek itt, és most.

Leszek ma, és holnap,

mert így rendelték sorsunk.

Leszek út és leszek cél is,

gyökér és folyam,

múlt és jövő...

Vagyok, leszek...

Élek, hiszek...

S hitet adok Neked,

mély, erős hitet.

Hisz' így rendeltetett.

2019