Gant Elizabet - Darázs Dezső és a szőlő

Fotó forrása: Pinterest

Dimbes-dombos táj felett szállt Darázs Dezső,

mikor észrevette, hogy érik a szőlő.

Eldöntötte, szőlő lesz ma az ebédje,

és leszállt, hogy a szemeket megszemlélje.

Dezső kiválasztotta a legsárgábbat,

s örömmel kezdett neki a lakomának.

Megdézsmálta a mézédes, szép szem szőlőt,

majd egy fejnyi szőlőlét torkán ledöntött.

Látta ezt a gazda, dühbe gurult menten.

- Mért teszed ezt velem? - kérdezte sértetten.

Darázs Dezső mondta: - Ilyen finom nedűt

egyáltalán nem lehet lelni mindenütt!

- Kedves Dezső! Köszönöm dicséretedet.

Ezért hagyom, hogy mentsd a kis életedet.

Nem bánt'lak, mert megdézsmáltad termésemet,

de máskor kerüld el messze a kertemet!

Én is szeretem a szőlőt, a hűs, jó bort,

nekem a szőlészet nem valami hóbort!

Darázs Dezső a gazda szavát értette,

tele pocakkal felszállt a levegőbe.

Még könnyes szemmel ránézett a gazdára,

- Isten áldjon! - mondta neki utoljára.

Darázs Dezső elszállt nagyon-nagyon messze,

de a szőlő maradt bendője kedvence.  

Fotó forrása: Pinterest

-------------------------------------------------------

Szerkesztette: Budai Orsolya